AICA


Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Tagozata
1446 Budapest, Dózsa György út 37.
E-mail: aicahu@freemail.hu

A Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége
Magyar Tagozatának Alapszabálya

Az Egyesület neve: Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Tagozata
(Nemzetközi kapcsolatokban használt megnevezése: AICA Section Hungary).

Az Egyesület székhelye: Műcsarnok
1446 Budapest, Dózsa György út 37

Az Egyesület működése: országos és nemzetközi
Az Egyesület az UNESCO szakmai szervezetének, az AICA-nak(Association Internationale des Critiques d’Art) a magyarországi tagszervezete kíván lenni.

A Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Tagozata önálló jogi személy.

Az Egyesület pecsétje: téglalap alakban „Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Tagozata - AICA Section Hungary”.

I. FEJEZET

Az Egyesület célja és feladatai

  1. Az Egyesület célja:
    • a kortárs magyar képzőművészet, iparművészet, fotóművészet, építőművészet és határterületeik (a továbbiakban: kortárs művészet) értékeinek a feltárása, terjesztése és képviselete, a művészettörténészek, műkritikusok szakmai érdekképviselete,
    • a kortárs magyar művészet külföldi megismertetésének és a nemzetközi művészeti trendek magyarországi közvetítésének az elősegítése,
    • a művészettörténeti jelenkor-kutatás, a magyar művészet közelmúltjának és jelenének a feltárása, átfogó és monografikus feldolgozások megszületésének az elősegítése,
    • a művészeti könyv- és folyóirat-kiadás anyagi forrásai bűvítésének és az állami támogatás fenntartásának a szorgalmazása,
    • a művészeti felsőoktatás és a művészettörténész-képzés anyagi és személyi feltételeinek a javítása, az oktatási színvonal emelése,
    • a tehetséges fiatal művészettörténészek és műkritikusok pályára kerülésének segítése,
    • a műkritikusi tevékenység rangjának és megbecsülésének az elősegítése, a szakmagyakorlás erkölcsi normáinak a betartása.
  2. Az Egyesület feladatai:
    A fenti célok megvalósítása érdekében az Egyesület:
    • részt kíván venni a kortárs magyar művészetet érintő állami döntések előkészítésében, szakmai véleményezésében, közpénzek mecenaturális felosztásában,
    • kapcsolatot tart fenn a kormányzati szervekkel, a városi és megyei önkormányzatokkal, a művészek szakmai szervezeteivel, művészeti alapítványokkal, közgyűjteményekkel, kortárs művészeti galériákkal, alkotóművészeti, kutató- és felsőoktatási intézményekkel,
    • nemzetközi kapcsolatokat tart fenn,
    • az AICA konferenciáin megszervezi a magyar részvételt,
    • magyar és angol nyelvű nyilvános adatbázist készít tagjai publikációs és egyéb szakmai tevékenységéről, gondoskodik annak az Interneten történő közzétételéről,
    • javaslatot tesz a művészi alkotások bírálatában közreműködő szakértők listájának művészettörténészekkel és műkritikusokkal történő kiegészítésére,
    • szakmai vitákat kezdeményez, szimpóziumokat, konferenciákat rendez,
    • szorgalmazza, hogy a közszolgálati médiumokban helyet kapjanak a kortárs művészettel foglalkozó színvonalas műsorok,
    • figyelemmel kíséri a hazai és külföldi művészeti vásárokat, a hazai kortárs műkereskedelem alakulását,
    • szükség esetén tiltakozik a művészi alkotómunka, tudományos kutatás és a kritika szabadságát korlátozó döntések ellen,
    • saját tagjai, illetve a kortárs művészettel foglalkozó elméleti szaktekintélyek közül rendszeresen tagokat kíván javasolni a képző- és iparművészek, valamint művészettörténészek támogatásáról döntő szakmai bizottságokba, ösztöndíj megállapító és díjakat odaítélő testületekbe, valamint a jelentősebb állami, illetve önkormányzati fenntartású kiállítási intézmények, közgyűjtemények és egyéb alkotóművészeti intézmények szakmai vezetésére kiírt pályázatok bíráló bizottságába,
    • szorgalmazza a jelentős alkotói teljesítmények, életművek, illetve a kiemelkedő művészettörténeti-kritikusi munkásság állami elismerését. Ennek érdekében évente kitüntetési javaslatokat kívánt előterjeszteni a díjakat odaítélő szervezeteknek.
  3. Az Egyesület közhasznú tevékenységei:
    • tudományos tevékenység, kutatás
    • nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
    • kulturális tevékenység
    • kulturális örökség megóvása (1997. évi clvi. tv 26.§ c. pont 3., 4.,5., 6. pontok)
  4. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásait nem kizárólag a tagjai, hanem értelemszerűen minden érintett igénybe veheti.

II. FEJEZET

Az Egyesület tagjai

  1. Az Egyesület tagja lehet minden olyan művészettörténész és műkritikus, aki legalább 3 éves folyamatos művészeti publikációs vagy kiállítás-rendezői tevékenységgel rendelkezik, és az Egyesület alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja.
  2. A tagfelvételt az Elnökségéhez intézet kérelem benyújtásával lehet kérni. A kérelem szakmai önéletrajzból áll, amelyhez két tag ajánlását kell csatolni. A kérelem tárgyában az Elnökség dönt. Elutasító döntés esetén a határozat ellen 15 napon belül a Közgyűléshez lehet felülvizsgálati kérelemmel fordulni.
  3. A tag jogai:
    1. részt vehet az Egyesület közgyűlésén, egy szavazati joggal rendelkezik;
    2. részt vehet az Elnökség ülésein, tanácskozási joggal
    3. az Egyesület minden tisztségére megválasztható;
    4. részt vehet az Egyesület munkájában és programjaiban;
    5. javaslatokat tehet az Egyesület működésével és szakmai munkájával kapcsolatban;
    6. igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait;
    7. jogosult az AICA párizsi központja által küldött információs anyagokra, az AICA-tagsági igazolványra, és (amennyiben tagdíjhátraléka nincs) jogosult az igazolvány évenkénti érvényesítésére.
  4. A tag kötelességei:
    1. köteles az Alapszabály és az egyéb szabályzatok rendelkezéseit betartani.
    2. az Egyesület tagjaként vállalt feladatokat elvégezni,
    3. a tagdíjat megfizetni.
  5. A tagsági viszony megszűnése:
    • kilépéssel
    • törléssel
    • kizárással
    • a tag halálával
    1. A tagnak kilépési szándékát írásban kell bejelentenie az Elnökségnek. Tagsági viszonya a bejelentés hónapjának utolsó napján szűnik meg.
    2. Törölni kell a tagok közül azt, aki tagdíját kétszeri írásbeli felszólítás után, két éven keresztül sem fizeti meg. A törlés napja az erről szóló határozat kézbesítésének napja.
    3. Fegyelmi vétséget követ el, aki szándékosan vagy gondatlan magatartásával erkölcsi vagy anyagi kárt okoz az Egyesületnek, súlyosan megsérti az Egyesület Alapszabályát, vagy etikai szabályait. A fegyelmi vétséget fegyelmi eljárás során kell megállapítani. Fegyelmi eljárás az Elnökségnél kezdeményezhető. A fegyelmi büntetést az Elnökség hozza meg.

      Kiszabható fegyelmi büntetések:
      • írásbeli figyelmeztetés,
      • kizárás.
    4. A kizárás azon a napon lép hatályba, amikor a tag az erről szóló határozatot kézhez veszi.
    5. A fegyelmi határozat ellen a Közgyűléshez lehet panasszal élni. A kizárásról szóló határozat a bíróság előtt is megtámadható.
  6. A tagsági viszony a tag elhunytának napjával megszűnik.

III. FEJEZET

Az Egyesület szervezete

  1. Az Egyesület munkáját a következő szervek irányítják, illetve intézik:
    1. Közgyűlés,
    2. Elnökség,
    3. Elnök,
    4. Titkár,
    5. az Elnökség által létrehozott alkalmi bizottságok.
    6. Amennyiben az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, úgy Felügyelő Bizottságot hoz létre, s a jelen Alapszabályt a Közgyűlés megfelelően módosítja, kiegészíti.
    1. A Közgyűlés
      A Közgyűlés az Egyesület teljes tagságából álló legfőbb testület, melyet évenként kötelező összehívni. Az Egyesület szervei a Közgyűlésnek felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel tartoznak.
      A Közgyűlést az Elnök hívja össze a napirend közlésével úgy, hogy az írásbeli meghívó a Közgyűlés előtt legalább 15 nappal a tagokhoz megérkezzék.
      A Közgyűlést össze kell hívni az Elnökség erre vonatkozó határozata esetén is, valamint akkor, ha ezt a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri, továbbá ha az Elnökség döntése ellen felülvizsgálati kérelem, vagy panasz érkezett.
      A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok 50%-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén a változatlan napirenddel nyolc napon belül megtartott Közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, abban az esetben, ha erre a körülményre a tagok figyelmét a meghívóban felhívták.
      A Közgyűlés nyilvános, de személyiségi jogok, vagy üzleti titok védelme okán a Közgyűlés szótöbbséggel zárt ülést is elrendelhet.
      A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyből a hozott döntések tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehet személye) megállapítható. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető mellett két jelen lévő rendes tagnak kell hitelesítenie. A határozatokat külön kigyűjtve is nyilván kell tartani.
      A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
      • az alapszabály és az alapszabály módosításának elfogadása;
      • az egyesület két közgyűlés közötti tevékenységének értékelése, és a tevékenység fő irányainak meghatározása az elkövetkező időszakra;
      • az elnökség tagjainak négy évre történo megválasztása;
      • az éves költségvetés megállapítása és az annak végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása;
      • az éves közhasznúsági jelentés elfogadása
      • az éves tagdíj megállapítása;
      • az egyesület feloszlásának vagy más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása;
      • döntés az egyesület feloszlása esetén a vagyon felhasználásról;
      • az elnökség által hozott és megfellebbezett fegyelmi és egyéb határozatok felülbírálata;
      • amit a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe von.
      A Közgyűlés a határozatait általában szótöbbséggel és nyílt szavazással (így a választás esetében is) hozza meg, de a megjelent tagok többségének kívánságára a határozatokat titkosan kell meghozni. Minden tagnak egy szavazata van, egyenlő szavazatok esetén az Elnök szavazata dönt. Az Alapszabály elfogadásához vagy módosításához, az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadásához, valamint a Szövetség feloszlásának vagy más társadalmi szervezettel történő egyesülésének kimondásához a tagok kétharmadának jelenléte és a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges.
    2. Az Elnökség 7 tagból áll, mandátuma 4 évre szól. Elnökségi tag kizárása vagy két hely megüresedése esetén rendkívüli Közgyűlést kell összehívni.
      Az Elnökség munkáját az Elnök irányítja.
      Az Elnökség a Közgyűlések közötti idoszakban dönt az Egyesület mindazon ügyeiben, amelyeket az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, így különösen:
      • előterjesztések elfogadása a közgyűlés felé;
      • az Egyesület éves programjának meghatározása és az annak végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása;
      • együttműködési szerződések megkötése bel-, és külföldi társadalmi szervezetekkel;
      • minden egyéb ügy, melyet a hatáskörébe von.
      Az Elnökség ülését (rendes ülés) legalább négyhavonta egyszer - de ha az Elnök vagy három Elnökségi tag szükségesnek tartja (rendkívüli ülés) bármikor össze kell hívni. Az ülés összehívásáról az Elnök gondoskodik, a napirend közlésével, úgy, hogy az írásbeli meghívó az elnökségi ülés elott legalább 8 nappal a tagokhoz megérkezzék.
      Az Elnökség ülése nyilvános, de személyiségi jogok, vagy üzleti titok védelme okán az Elnökség szótöbbséggel zárt ülést is elrendelhet.
      Az Elnökség akkor határozatképes, ha legalább négy tagja jelen van.
      Az Elnökség egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg a döntéseit. Egyenlő szavazatok esetén az Elnök szavazata dönt.
      Az Elnökség határozatai az Egyesület tagjaira nézve kötelezőek.
      Az Elnökség határozatai ellen, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban lehet fellebbezni a Közgyűlésnél.
      Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyből a hozott döntések tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehet személye) megállapítható. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető mellett egy tagnak kell hitelesítenie. A határozatokat külön kigyűjtve is nyilván kell tartani.
      Egyebekben az Elnökség maga határozza meg működési szabályait, ügyrendjét.
    3. Az Elnök az Elnökség tagja, akit az Elnökség a saját tagjai közül választ. Megválasztásához illetve leváltásához legalább hat tag jelenléte szükséges. Az Elnök biztosítja az Alapszabály és az Egyesületet érintő jogszabályok rendelkezéseinek a megtartását, felelős az Egyesület adminisztrációjáért és gazdálkodásért. Az Elnök felelős az Egyesület és az AICA párizsi központja közötti kapcsolattartásért és tagdíjbefizetésért.
      A hatóságok és harmadik személy előtt az Elnök képviseli az Egyesületet.
    4. A Titkárt az Elnökség választja az Elnökkel azonos módon. Feladatát és hatáskörét az Elnökség határozza meg.

IV. FEJEZET

Az Egyesület gazdálkodása

  1. 1. Az Egyesület a működéséhez a szükséges költségeket a következő forrásokból fedezi:
    • tagdíjak
    • állami támogatások
    • saját gazdálkodási eredményei
    • egyéb támogatások
  2. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, azért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek. Az Egyesület szabályszerű vagyonkezeléséért az Elnökség felelősséggel tartozik.
  3. Az Egyesület ha befektetési tevékenységet folytat, befektetési szabályzatot készít, melyet az Elnökség jogosult elfogadni.

V. FEJEZET

Nyilvántartási, tájékoztatási szabályok

  1. A Közgyűlés és az Elnökség döntéseit az érintettekkel 15 napon belül írásban kell közölni. Az értesítés megtörténtéért az Elnök a felelős.
  2. A nyilvánosságra számot tartó döntéseket, továbbá az Egyesület működéséről szóló tájékoztatást, szolgáltatásai igénybevételének módját legalább évente egyszer az írott, vagy elektronikus szaksajtó útján meg kell jelentetni.
  3. Az Egyesület működése kapcsán keletkezett iratokba a tagok, az érintettek és az érdeklődők az Egyesület székhelyén, munkaidőben bármikor betekinthetnek, kivéve a személyiségi jogokat érintő és az üzleti titkot képező iratokat.
  4. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, s saját költségén abból másolatot készíthet.

VI. FEJEZET

Összeférhetetlenségi szabályok

  1. A Közgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk 685.§ b) pont), élettársa a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
  2. Nem tölthet be az Egyesületnél vezető tisztséget (elnök, elnökségi tag) olyan személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig.

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

  1. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat (azaz pártpolitikai tevékenységben nem vesz részt, továbbá országgyűlési képviselői és önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat), szervezete pártoktól független és azoknak támogatást nem nyújt, tőlük támogatást nem fogad el.
  2. Minden olyan kérdésben, amelyről az Alapszabály nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyv, az 1989. évi II. tv. és az 1997. évi CLVI. tv. rendelkezései az irányadóak.
  3. A működéssel kapcsolatos részletes szabályokat, az Egyesület adminisztrációjának és gazdálkodásának rendjét az Elnökség által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
  • a Nemzeti Kulturális Alapprogram képzőművészeti, illetve iparművészeti szakmai kollégiumába,
  • a kulturális minisztérium fiatal műkritikusokat támogató Kállai Ernő Ösztöndíjának a kuratóriumába,
  • a kulturális minisztérium fiatal képzőművészeket támogató Derkovits Gyula Ösztöndíjának a kuratóriumába,
  • kulturális minisztérium fiatal iparművészeket és designereket támogató Kozma Lajos, illetve Moholy-Nagy László Ösztöndíjának a kuratóriumába,
  • az állami művészeti díjakat odaítélő Munkácsy Mihály- és Ferenczy Noémi-díj bizottságába,
  • a művészettörténeti-műkritikusi munkásságot elismerő (létrehozandó) állami művészeti középdíj („Németh Lajos-díj”) bizottságába,
  • az állami kiállítási intézmények, közgyűjtemények és alkotóművészeti intézmények (így különösen a Műcsarnok, a Kortárs Művészeti Múzeum - Ludwig Múzeum Budapest, a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Iparművészeti Múzeum, valamint a képző- és Iparművészeti Lektorátus) igazgatói pályázatát elbíráló bizottságokba,
  • a Nemzeti Kulturális Alapprogram múzeumi szakmai kollégiumába,
  • a Nemzeti Kulturális Alapprogram folyóirat-kiadási szakmai kollégiumába,
  • a jelentősebb önkormányzati fenntartású kiállítási intézmények, közgyűjtemények és alkotóművészeti intézmények (így például a Budapest Galéria, a Fovárosi Képtár, a Miskolci Galéria, a Szombathelyi Képtár, a győri Városi Művészeti Múzeum, a Pécsi Galéria, stb.) igazgatói pályázatát elbíráló bizottságokba,
  • a Fővárosi Képzőművészeti Alap kuratóriumába,
  • a jelentősebb országos pályázatok, díjkitűzéses kiállítások bíráló bizottságába.

II. Az Egyesület szorgalmazza a jelentős alkotói teljesítmények, életművek, illetve a kiemelkedő művészettörténeti-kritikusi munkásság állami elismerését. Ennek érdekében évente kitüntetési javaslatot terjeszt elő:

  • a Ferenczy Noémi-díjra
  • a műkritikusi munkásságot elismerő (létrehozandó) művészeti középdíjra,
  • az Érdemes Művész kitüntetésre,
  • a Kiváló Művész kitüntetésre,
  • a Kossuth-díjra, illetve a Széchenyi-díjra.
A Nemzeti Galéria beolvadásáról